Témavezető: Breznay Csaba

Rozsdamentes acélok hegesztésekor az ipari alkalmazásokban egyre elterjedtebb a lézeres hegesztés. Jelen téma keretein belül a hallgató megismerkedhet a lézeres hegesztéssel, különös tekintettel az alapanyag felületi érdességének (abszorpció) hatására. A hallgató feladata az elkészült hegesztési varratok metallográfiai vizsgálata: varratgeometria-mérés (varratalak, varratterület, beolvadási mélység), szövetszerkezetvizsgálat, keménységmérés.

SZABAD

Témavezető: Breznay Csaba

Rozsdamentes acélok hegesztésekor az ipari alkalmazásokban egyre elterjedtebb a lézeres hegesztés. Jelen téma keretein belül a hallgató megismerkedhet a lézeres hegesztéssel, különös tekintettel az impulzusfrekvencia hatására. A hallgató feladata az elkészült hegesztési varratok metallográfiai vizsgálata: varratgeometria-mérés (varratalak, varratterület, beolvadási mélység), szövetszerkezetvizsgálat, keménységmérés.

SZABAD

Témavezető: Breznay Csaba

Rozsdamentes acélok hegesztésekor az ipari alkalmazásokban egyre elterjedtebb a lézeres hegesztés. Jelen téma keretein belül a hallgató megismerkedhet a lézeres hegesztéssel, különös tekintettel a fókuszpozíció hatására. A hallgató feladata az elkészült hegesztési varratok metallográfiai vizsgálata: varratgeometria-mérés (varratalak, varratterület, beolvadási mélység), szövetszerkezetvizsgálat, keménységmérés.

SZABAD

Témavezető: Breznay Csaba

Rozsdamentes acélok hegesztésekor az ipari alkalmazásokban egyre elterjedtebb a lézeres hegesztés. Jelen téma keretein belül a hallgató megismerkedhet a lézeres hegesztéssel és a szabványos korróziós vizsgálatokkal. A hallgató feladata az elkészült hegesztési varratok korróziós vizsgálata: áztatásos- és elektrokémiai korróziós vizsgálatok.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kemény Alexandra

A nem gömb alakú üreges részecskék kiváló lehetőséget biztosítanának a kompozit fémhabok mechanikai tulajdonságainak irányfüggővé tételéhez, amely a habszerkezetek mechanikai tulajdonságainak jobb testreszabhatóságát és a kívánt irányok szerinti előnyös anizotrópiát jelenthet. A téma a nem gömb alakú üreges szerkezetek vagy részecskék (konvex és konkáv 3D zárt héjú részecskék) előállításának lehetőségeiről szóló átfogó irodalmi áttekintéssel kezdődik. A lehetőségek itt a következők: (i) 3D nyomtatás, (ii) öntés (investment casting) és (iii) porkohászati eljárás. A téma céljai az egyes technikák megvalósíthatóságának vizsgálata és előzetes kísérletek elvégzése, majd a legjobb módszer kiválasztása az üreges részecskék nagymennyiségű előállításához.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kovács Dorina

Az iparban gyakran előfordul, hogy nitridálásnak vetnek alá nemesíthető acélokat is. A fogaskerekek vagy fogaslécek geometriájából adódóan a fogak felületén és árkaiban másképpen nitridálódnak. A plazmanitridálás paraméterének változtatása után csiszolatokon keménységméréssel és rétegvastagság méréssel vizsgáljuk a kialakult réteg tulajdonságait.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak duplex-korrózióálló acélokat (DSS). A DSS ötvözeteknek számos előnyös tulajdonságuk mellett több hátrányos, a felhasználást nehezítő tulajdonságuk is van. Ezek többsége fázisátalakulási folyamatokhoz kapcsolódik. A munka célja DSS ötvözetben hőkezelés hatására végbemenő fázisátalakulások vizsgálata.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Az örvényáramos anyagvizsgálat (ET) napjainkban az egyik leggyakrabban alkalmazott roncsolásmentes vizsgálat. A szakdolgozatot készítő hallgató a munka során mélyebben megismeri az ET vizsgálat elméletét, eszközeit és gyakorlati alkalmazását, méréseket végez differenciális és abszolút szondával. Vizsgálja a mesterséges hibákat ill. valódi anyag folytonossági hiányokat tartalmazó mintákat és kiértékeli a mérési eredményeket. A munka során lehetőség van az Olympus Czech Group S.R.O. Magyarországi Kereskedelmi Képviselet által rendelkezésünkre bocsátott legkorszerűbb ET berendezések megismerésére.

SZABAD

Témavezető: Korsós Krisztián

A nitridálás a XXI. század egyik legmeghatározóbb felületkezelő eljárása. A technológia felosztását jellemzően a nitrogént biztosító közeg halmazállapota szerint teszik: ily módon megkülönböztetnek gáz-, sófürdős és plazmanitridálási technológiákat. Ugyanakkor az említett technológia változatok kivitelezési körülményeikből fakadóan eltérő tulajdonságú, vastagságú, összetételű felületi rétegek létrehozására alkalmasak.

A dolgozat célja az iparban jelenleg legelterjedtebb sófürdős nitridálást és az iparban jelen pillanatban is teret nyerő plazmanitridálás összehasonlítása egy tipikus applikáció, melegalakító szerszámacélok esetén.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a sófürdős és plazmanitridálási technológiák kapcsán. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

FOGLALT

Témavezető: Korsós Krisztián

A gyorsacélok csoportja az egyik legkiemelkedőbb fontosságú acélcsoport az iparban. Tekintettel arra, hogy használatuk során nagy felületi kopásnak vannak kitéve, élettartamukat meghatározza felületi tulajdonságaik és szerkezetük. Élettartamuk azonban hatékonyan növelhető a megfelelően megtervezett hő- és felületkezeléssel vagy akár e kettő kombinálásával.

A dolgozat célja a mélyhűtéses hőkezelés gyorsacélokra gyakorolt hatásának mélyebb megértése, valamint a kezelés kombinálása a megfelelő termokémiai felületkezeléssel. A kutatás során változó paraméterek mellett eltérő, akár több féle felületkezelés is elvégzésre kerül különböző gyorsacél anyagminőségeken.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés és a hőkezelés alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a termokémiai felületkezelések körében. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

SZABAD

Témavezető: Szovák Benedek

A fémhabok cellás szerkezetű anyagok, amelyek nyomó igénybevétellel szemben nagy fajlagos mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Azonban porózus szerkezetük miatt húzó igénybevételt nem képesek jelentős mértékben felvenni. A kutatás célja irányított elrendezésű szálak fémhab mátrixba történő beágyazása, és az így készült darabok vizsgálata. Ennek lépései (I.) egy irodalomkutatási elvégzése fémhabok szakító vizsgálatáról, (II.) a szálerősített próbatestek legyártása és (III.) a próbatestek szakítóvizsgálata.

SZABAD

Témavezető: Varga Dorottya

A filet lifting vagy más néven solder lifting nem eutektikus forraszötvözetek esetében előforduló jelenség melynél a hordozó vagy a pin felületéről elválik a forrasz. A legvalószínűbb magyarázat az elválásra az irányított kristályosodás a különböző hőmérsékletű felületek közt. Feladat: Irodalomkutatás a témakörben fellelhető újdonságokról. Gyakorlati rész: Különböző mértékben felmelegített NYÁK és alkatrész forrasztása nem eutektikus ötvözet használatával, csiszolatok készítése optikai vagy elektronmikroszkópos felvételek készítés majd a felvételek kiértékelése.

SZABAD

Témavezető: Wanrong DU

In recent thirty years, novel asymmetric sandwich structure with the two faces different in material and / or geometry has been paid more and more attention. One of the most typical examples is its application in aircraft construction. As for the classic fuselages composed of a thin face stabilized by stiffeners, an asymmetric sandwich structure has two different faces: ‘Working Face’ takes most membrane stress; ‘Stabilizing Face’ provides buckling resistance, together with the core.

SZABAD

Témavezető: Wanrong DU

Polyamide 6 (PA6) is widely used in sandwich structures due to its excellent mechanical properties, lightweight nature, and adaptability to reinforcement. The addition of glass or carbon fibres significantly enhances its stiffness, strength, and durability, making it suitable for high-performance applications. This study investigates the bending behaviour of both reinforced and non-reinforced PA6 sandwich materials, analyzing their structural performance under flexural loading. The findings provide valuable insights into the role of fibre reinforcement in improving the mechanical efficiency of PA6-based composites.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünkön működő Lendület kutatócsoport igen sikeres különböző fémhabok fejlesztésében. Korlátozott méretei miatt viszont ezeket a kompozitokat is szükséges összekapcsolni, szerencsére tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés. Így jelen kutatásban a már meglévő hegesztési / forrasztási technikák alkalmazhatóságának vizsgálata az egyik fő cél és természetesen a fémhabspecifikus eljárásváltozatok fejlesztése. A jelentkező a különböző forrasztási és hegesztési technikákon túl a különböző roncsolásos és metallográfiai anyagvizsgálati módszereket is elsajátíthatja. A területen tevékenykedő kutatócsoportok mind a fémhabok területén, mind a hegesztés területén rengeteg hallgatókkal közös publikációval rendelkeznek, ezért sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén garantáltan folyóiratcikk is születik majd a kutatásból és részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési, anyagtudományi konferencián nemzetközi szinten is.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés. Az acélfejlesztők jelenleg közel 2000 MPa szakítószilárdságú acéllemezeket képesek gyártani, melyek fő felvevője az autóipar. Itt feldolgozásuk legtöbbször ellenállás ponthegesztés.
Az új acéltipusok miatt ponthegesztésük miatt relatív kevés információ áll rendelkezésre, ráadásul a meglévő modellek ponthegesztett kötések szilárdságának előrejelzésére az ultranagy szilárdságú kategóriában meglehetősen pontatlan. Eddig a nyírószilárdságuk becslésére fejlesztettünk összefüggéseket, amit a keresztirányú szaíktóerejének modellezése követ majd.
Ez a szakdolgozat is ilyen ultranagy szilárdságú vékonylemezek ellenállás-ponthegesztésére helyezi a fókuszt. Az irodalomkutatás mellett főleg labormunkára lesz szükség a jelentkező Hallgatótól, miközben a ponthegesztésen túl a metallográfiai technikákat és kísérlettervező szoftver használatát is elsajátíthatja majd.
Nagyszilárdságú lemezek hegesztése területén eddig ~ 10 hallgatókkal közös publikáció született tanszékünkön, ez a szakdolgozat is ebbe a kutatási sorba illeszkedik majd.

Sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési konferencián!

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés, ezen belül is a ponthegesztés. A fémtani folyamatok nyomonkövetéséhez a pontos és gyors hőmérsékletmérés elengedhetetlen. Egy ilyen hőmérsékletmérő és regisztráló rendszer megépítése és üzembe helyezése a TDK feladat.
BSc szinten a felépített rendszer validálása és összehasonlítása végeselemes szimulációval és tényleges fizikai hegesztésekkel a feladat. MSc szinten a fázisátalakulások nyomonkövetése acélok ellenállás-ponthegesztésekor, és a kapott eredmények s összehasonlítása végeselemes szimulációval kapott eredményekkel. A jelentkező Hallgatótól először elektrotechnikai alapismeretekre és főleg labormunkára lesz szükség, miközben a ponthegesztésen túl a metallográfiai technikákat is elsajátíthatja. Nagyszilárdságú és korrózióálló lemezek hegesztése területén eddig ~10 hallgatókkal közös publikáció született tanszékünkön, ez a szakdolgozat is ebbe a kutatási sorba illeszkedik majd.

Sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési konferencián!

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés, ezen belül is a ponthegesztés. BSc szinten erősen ötvözött acélok ponthegesztésekor fellépő fáziátalakulások nyomonkövetése és a kötés tulajdondágaira gyakorolt hatásainak megfigyelése a cél. MSc szinten a fázisátalakulások nyomonkövetése erősen ötvözött acélok ellenállás-ponthegesztésekor és a kapott eredmények összehasonlítása végeselemes szimulációval kapott eredményekkel. A jelentkező Hallgatótól főleg kísérleti munkára (fizikai szimuláció) és végeselemes szimulációra lesz szükség, miközben a ponthegesztésen túl, a metallográfiai technikákat is elsajátíthatja majd. Nagyszilárdságú és korrózióálló lemezek hegesztése területén eddig ~ 10 hallgatókkal közös publikáció született tanszékünkön, ez a szakdolgozat is ebbe a kutatási sorba illeszkedik majd.

Sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési konferencián!

SZABAD

Témavezető: Dr. Kemény Alexandra

Biomimetikus szerkezetű, keresztmetszet szerinti változó sűrűségű kompozit fémhabok előállítása argongázos kisnyomásos infiltrálással, amely az emberi csont szerkezeti felépítését utánozza. A tulajdonságaik lokálisan a magban és a héjban nagymértékben eltérnek egymástól. Az előállításhoz alumínium ötvözetek és kis sűrűségű töltőanyag alkalmazása (például kerámia gömbhéjak, duzzasztott agyagkavics szemcsék vagy irányított helyzetű, előzömített üveghab granulátum), különböző térfogatarányokban, az átlagos sűrűség változtatása érdekében. Kvázi statikus nyomótulajdonságok meghatározása, illetve fárasztóvizsgálatok elvégzése.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kemény Alexandra

A nem gömb alakú üreges részecskék kiváló lehetőséget biztosítanának a kompozit fémhabok mechanikai tulajdonságainak irányfüggővé tételéhez, amely a habszerkezetek mechanikai tulajdonságainak jobb testreszabhatóságát és a kívánt irányok szerinti előnyös anizotrópiát jelenthet. A fő kihívás a nem gömb alakú, konvex és konkáv üreges részecskék sikeres előállítása egy kiválasztott módszerrel. Az egyik lehetőség az acélporok esetében alkalmazható 3D nyomtatás. A cél egy paramétertérkép létrehozása a kiválasztott módszerhez, amellyel különböző (konvex vagy konkáv) geometriájú, tömegű és megismételhető tulajdonságokkal rendelkező kerámia vagy fém üreges részecskék állíthatók elő.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kemény Alexandra

A nem gömb alakú üreges részecskék kiváló lehetőséget biztosítanának a kompozit fémhabok mechanikai tulajdonságainak irányfüggővé tételéhez, amely a habszerkezetek mechanikai tulajdonságainak jobb testreszabhatóságát és a kívánt irányok szerinti előnyös anizotrópiát jelenthet. A fő feladat a nem gömb alakú üreges részecskékkel rendelkező kompozit fémhabok előállítása nyomásos infiltrálással. A nem gömb alakú üreges részecskék különböző térbeli elrendeződésének vizsgálata a részecskék véletlenszerű és/vagy adott irány(ok)ba orientált elhelyezésével. A nem gömb alakú üregek alakjának és orientációjának hatásának vizsgálata.

SZABAD

Témavezető: Prof. Orbulov Imre Norbert

A szintaktikus fémhabok fémmátrixú kompozitok, amelyekben az erősítőfázist egy üreges töltőanyag halmazra cserélik. Ennek célja a sűrűség csökkentése és azon keresztül a fajlagos mechanikai tulajdonságok növelése. A szintaktikus fémhabok egyik jelentős jövőbeli alkalmazási területe a járműipar lehet. Az iparágban érvényben lévő szigorú újrahasznosítási előírások miatt fontos kérdés a szintaktikus fémhabok újrahasznosítása. A szakdolgozat célja kírésletet tenni a szintakitkus fémhabok újrahasznosítására: beleértve a töltőanyag eltávolítását a mátrixanyagból, a kinyert mátrixanyag és töltőanyag mikroszerkezeti és mechanikai vizsgálatát és a töltőanyag újrafelhasználását egy újragyártott szintaktikus fémhab töltőanyagaként.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

A diplomamunka célja, hogy a Solid Edge tervező szoftver semleges szál tényezőjét validáljuk az ipari környezetben elkészített hajlított lemezalkatrészeken mért semlegesszál tényezőjével, hogy a szoftver minél pontosabb adatokból dolgozhasson. A hallgató elsődleges feladata, hogy vizsgálati módszert dolgozzon ki a különböző anyagminőségű, különböző vastagságú, különböző hajlítási szöggel rendelkező lemezalkatrészek semleges száltényezőjének egységes vizsgálatára. A hallgató másodlagos feladata, hogy javaslatot tegyen ezen vizsgálati módszer, implementációs csomagként történő piaci értékesítésének formájára.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

Napjainkban a forrasztások az elektronikai ipar egyik legfontosabb építőpillérei, hiszen ezekkel lehet biztosítani a különböző elektronikai és mikroelektronikai alaktrészek elektromos és mechanikus kapcsolatait. Mivel a miniatürizáció egyre jobban teret nyer, ezért muszáj jobban megismerni, hogy ezek az anyagok hogy viselkednek amikor ilyen kis méretekben használjuk őket. Ennek kapcsán kisméretű próbatestek előállításával és ezek metallográfiai és mechanikus méréseivel meghatározzuk, hogy a különböző méretű próbatestek milyen más tulajdonságokkal rendelkeznek a hagyományos, tömbi anyaghoz képest.

SZABAD

Témavezető: Dr. Varbai Balázs

A szuperausztenites korrózióálló acélok nagy Ni-, Cr- és Mo-tartalmuknak köszönhetően kiváló korrózióállóságot mutatnak a legtöbb vegyipari környezetben. Ez a korrózióállóság a hőkezeltségi és hegesztési állapottól függ. A szuperausztenites acélok ezen kívül rendkívül érzékenyek a melegrepedésre a varratfém egyfázisú, tisztán ausztenites szövetszerkezet miatt. A kutatómunka során különböző ívhegesztési eljárásokkal létrehozott varratfém és hőhatásövezet szövetszerkezetek korróziós és metallográfiai értékelése a cél.

SZABAD

Témavezető: Varga Dorottya

A forrasztás során a forrasztandó felület és a forrasz tömbfázisa közt egy intermetallikus réteg alakul ki melynek tulajdonságai eltérnek a felület és a forraszanyag közt. A kapcsolat az IMC és a forrasz tömbfázisa közt gyártás után megszűnhet. Irodalomkutatás a témában. Szakirodalomban található ismeretek összefoglalása. A feladat annak meghatározása, hogy mik a legfontosabb paraméterek melyek az IMC vastagodásában szerepet játszanak. Minták készítése, gyártást szimuláló hőciklusok alkalmazása az elkészített mintákon, csiszolatkészítés, optikai mikroszkópos vizsgálat és kiértékelés.

SZABAD

Témavezető: Varga Dorottya

A forraszkötések és a forrasztott komponensek élettartama függ a komponens és a nyák által bezárt szögtől, a feladat ennek az összefüggésnek a kísérleti meghatározása már rendelkezésre álló élettartam adatokból és csiszolati képekből A rendelkezésre álló csiszolati képek átnézése, a komponensek dőlésszögének megállapítása A rendelkezésre álló élettartam adatok és mért dőlésszögek közti kapcsolat felállítása A szakirodalomban található összefüggésekkel történő összehasonlítás

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan kompozit szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelő tulajdonságokkal és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területe a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok.) Felmerült az igény nagyobb energiaelnyelő habok gyártására is, amelynek egyik lehetséges módja, hogy a fémben lévő üregeket üreges kerámiagömbökkel hozzuk létre. A kutatás célja olyan alumíniummátrixú fémhabok előállítása különböző átmérőjű és anyagú gömbhéjak segítségével, amelyek az eddig ismert fémhaboknál jobb tömegegységre vonatkoztatott energialenyelő képességgel bírnak. A feladathoz irodalomkutatást is kell végezni additív technológiával gyártott fémhabok területén, illetve a hallgató által előállított fémhabokat jellemeznie kell mikroszerkezeti vizsgálatok (optikai mikroszkóp, SEM) segítségével. Cél, hogy a kapott eredményekből modellt alkotva, vagy új mérési eljárás kifejlesztésével az előállítandó fémhab sűrűsége becsülhető legyen.

FOGLALT

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelők és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területük a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok) illetve szűrőként vagy akkumulátorokban is használják már nagy fajlagos felületük miatt. A kutatás célja fémhabok infiltrációval történő előállítása során az előállítási paraméterek és mechanikai valamint szerkezeti tulajdonságok közötti kapcsolat keresése.

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelők és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területük a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok) illetve szűrőként vagy akkumulátorokban is használják már nagy fajlagos felületük miatt, de implantátumokként is alkalmazzák már. A fémhabok összenyomásakor legtöbbször ún. deformációs sávok alakulnak ki. Implantátumoknál a deformációs sávok kialakulása kifejezetten hátrányos. A kutatás célja annak vizsgálata CT felvételek segítségével, hogy mi okozza a deformációs sávok kialakulását.

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan kompozit szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelő tulajdonságokkal és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területe a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok.) Felmerült az igény nagyobb energiaelnyelő habok gyártására is, amelynek egyik lehetséges módja, hogy a fémben lévő üregeket üreges kerámiagömbökkel hozzuk létre. Az így előállított fémhabok tulajdonságai függnek a mátrix – erősítő anyag határfelületétől. A kutatás célja ennek vizsgálata különböző bevonattal ellátott gömbhéjak segítségével, majd ezen bevont gömbhéjakkal előállított fémhabok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata (keménységmérés, zömítés) segítségével.

FOGLALT

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

Akusztikus emisszióval számos tönkremeneteli folyamat nyomon követhető. Így például akusztikus emisszióval vizsgálható repedések keletkezése, terjedése, sőt, képlékeny alakváltozás és bizonyos fázisátalakulások is kimutathatók. A legújabb kutatások azt célozzák meg, hogy az akusztikus emissziós jelek jellegéből következtethessünk az anyagban terelés hatására lejátszódó különböző tönkremeneteli folyamatokra. A kutatás célja különböző anyagok terhelése során kapott jelek kiértékelése, valamint klaszterezési eljárás(ok) alkalmazása az akusztikus emissziós jeleket leíró paraméterekre. A feladat végrehajtásához programozási tudásra van szükség (Mathematica, Maple, Python vagy bármi más).

SZABAD

Témavezető: Breznay Csaba

Rozsdamentes acélok hegesztésekor az ipari alkalmazásokban egyre elterjedtebb a lézeres hegesztés. Jelen téma keretein belül a hallgató megismerkedhet a lézeres hegesztés egyes technológiai paramétereivel, illetve azok hatásával a varratképzésre. A hallgató feladata a kísérleti terv meghatározása, majd az elkészült hegesztési varratok metallográfiai vizsgálata: varratgeometria-mérés (varratalak, varratterület, beolvadási mélység), szövetszerkezetvizsgálat (fénymikroszkóp és SEM), fázisarány vizsgálata (delta-ferrit tartalom mérése műszerrel és képfeldolgozással), keménységmérés, ötvözőeloszlás vizsgálata(EDS), korróziós vizsgálatok).

SZABAD

Témavezető: Korsós Krisztián

Az additív gyártás egyre hatékonyabban egészíti ki a hagyományos gyártástechnológiákat és ma már sikeresen alkalmazzák számos iparágban, mind az orvostechnológiában, valamint az autó- és légiiparban. Az additív gyártás paramétereinek változtatásával kialakítható szerkezetek és ezek optimalizációja azonban új kihívások elő állítja napjaink feltörekvő mérnök kutatóit.

A dolgozat célja az additív gyártás egyik mára már ismert módszerének, a Wire Arc Additive Manufacturing (WAAM) technológia paramétereinek hatásának vizsgálata a plazmanitridálással létrehozott felületi rétegre.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés és az additív gyártás alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a plazmanitridálás és WAAM technológiák kapcsán. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kovács Dorina

Az iparban gyakran előfordul, hogy nitridálásnak vetnek alá nemesíthető acélokat is. Célszerű olyan hőkezelést alkalmazni előtte, ami az alkatrészek élettartamának is megfelelő. Mi történt azonban, ha nitridálás után újra hőkezelik a darabot? Megváltozik a nitridált rétegben kialakult diffúziós zóna? Ezekre a kérdésekre keresünk választ a téma kidolgozásában, amelyhez metallográfiát, keménységmérést, elektronmikroszkópiát kell alkalmazni.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

a) Csoportosítani a hegesztési fajtákat, amelyeket az ACPS használ a termékeinél.
b) A technológiai paraméterek összegzése.
c) Hegesztett kötés(ek) felépítése tervező szoftverrel.
d) Végeselem modellek készítése, deformációs eredmények összehasonlítása, és
következtetések levonása.
e) Eredmények felhasználása készüléktervezéshez.
f) Készüléktervezési irányelvek összeállítása.
A legnevesebb autómárkák beszállítójaként ismert németországi székhelyű ACPS cégcsoport legnagyobb gyártóbázisa több mint 1200 embert foglalkoztat kecskeméti üzemében. A vállalatéletében kiemelt szerepet kapott a fejlesztés: az utópiacra gyártott valamennyi szabadalom a hazai 40 fős, fiatalos, innovatív mérnökcsapat fejlesztőmunkájának eredménye. Az együttműködés során te is részese lehetsz a fejlesztőcsapat mindennapjainak.
Külső konzulens: Németh Tamás

FOGLALT

Témavezető: Prof. Mészáros István

A munka során az ötvözetek egy jellegzetes fázisátalakulásával az ún. spinodális bomlási folyamattal és ennek hatásaival foglalkozunk. Ez a fémtani folyamat számos nagy króm tartalmú ötvözeteben végbemegy hőbevitel hatásásra. Ez gyakori a 13%-nál nagyobb króm tartalmú ferrites, duplex, illetve lean-duplex korrózióálló acélok és bizonyos hőálló acél típusok esetén. A folyamat hozzávetőleg a 250-500 ℃ hőmérséklet tartományban történik, aminek során a δ-ferrit vasban gazdag ⍺ és krómban gazdag ⍺1 fázissá alakul. A bomlási folyamat a leggyorsabb közel 475 ℃ hőmérsékleten, ami megfelel az izotermikus átalakulási diagram (TTT) orrpontjának. Az említett fázisátalakulás drámai mértékben változtatja meg az acél tulajdonságait. Az acél rideggé válik és korrózióállósága romlik. E leromlási folyamat az ipari gyakorlatban „475 ℃ -os elridegedés” néven ismert.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

A Trasformation Induced Plasticity (TRIP) acélok ferrit, bénit és ausztenit szövetelemeket tartalmaznak. Az acél hidegalakítása során az ausztenit jelentős hányada martenzitté alakul át. Ez az ún. alakítás indukálta keményedés elsősorban a járműalkatrészek esetében előnyös. Az acéloknak ezt a viszonylag újszerű szövetszerkezetét különleges termomechanikus eljárással lehet biztosítani. A munka célja a TRIP acél képlékeny hidegalakítása során végbemenő fázisátalakulási folyamat vizsgálata, aminek során mechanikai, mágneses és szövetszerkezeti vizsgálatokat végzünk.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Napjainkban egyes ötvözetek esetén alkalmazzák a spinodális bomláson alapuló sziládságnövelő hőkezelést. Ilyen -egyebek mellett- a CuNiSn ötvözet is, amit gyakran nevezünk ún. spinodális bronznak. A Cu(5-15%)Ni(5-8%)Sn összetételű ötvözet esetén az alkalmazott hőkezelés három lépéses; homogenizálás, edzés, spinodális öregítés. Az utolsó lépés során az instabilis szilárd oldatban végbemegy a spinodális bomlás, ami szokatlanul finom heterogén szerkezetet eredményez. Ez a képlékeny alakváltozáshoz szükséges diszlokáció mozgást nehezíti s így a szilárdság növekedését eredményezi.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

Az edzés során a martenzites átalakulást okozó lehűlési sebesség a hővezetés véges értéke miatt a felülettől a próbatest közepe felé változik. A feladat annak meghatározása, hogy léces martenzites szerkezet kialakulása esetén a keletkezett lécek vastagsága hogyan változik a próbatest felületétől a középvonaláig haladva. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyakorlatban vizsgált csiszolatokon látható léchatárok nem feltétlenül a csiszolat síkjára merőleges lécektől származnak.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

A léces martenzit kis mértékben képlékenyen alakítható hidegen, azaz pl. hidegen hengerelhető. A vizsgálat célja az alakítottság nyomon követése a felszíntől való távolság függvényében. A martenzites szerkezet önmagában az edzés miatt inhomogén a mélység függvényében, és ez hatással lehet az alakíthatóságra a felülettől a próbatest belseje felé haladva. Az alakítottságot a visszaszórtelektron-diffralciós (EBSD) mérés eredményeként szerkeszthető képminőség térképekből származtatjuk.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

A ciklikus termomechanikus alakítás (pontosabban mechanikus-termikus alakítás) során a mintát képlékeny hidegalakításnak, majd hőkezelésnek tesszük ki, és ezeket ismételjük ciklikusan. Az alakítás és a hőkezelés paramétereinek változtatásával a kezelt minták tulajdonságai tág határok között változhatnak. A munka során réz lemezeket hengerelünk hidegen, majd hőkezelünk, és ezt ismételjük ciklikusan. A kialakult textúrát visszaszórtelektron-diffrakcióval (EBSD) vizsgáljuk.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

Napjainkban a vékony rétegek (vastagság irányban pár szemcsét tartalmazó rétegek) nagyon elterjedtek, különösen a szenzortechnikában. Ezek a rétegek tipikusan a nyáklapokon helyezkednek el, és ahogy a nyák deformálódik úgy ezek a rétegek is képlékeny alakítást szenvednek. Ez az alakváltozás befolyásolja a vezetőképességüket, mely a szenzor hibáját eredményezi. Ezen diplomamunka keretében alumínium hőkezelésével durvaszemcsés szerkezetet érünk el, mely felnagyítja ezen vékony rétegek problémáit. Ezen darabokon végzünk szakító vizsgálatokat és vizsgáljuk a kapott erő-elmozdulás görbéket, miközben regisztráljuk a megjelenő alakváltozást (amennyiben lehetséges akár egyes szemcsékre lebontva). Az így kapott eredményeket összevetjük az irodalomban fellelhető egykristályra és polikristályra vonatkozó feszültség-alakváltozás görbékkel. A vizsgált darabokon meghatározzuk a szemcseorientációkat, majd ezen eredményeket felhasználva egy új anyagmodellt dolgozunk ki, melyet végeselemes szimulációba lehet beépíteni. Ez a lépés nemcsak irodalomkutatást igényel, hanem a képlékeny alakváltozás mélyebb megértését is.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

Szabadalakító kovácsoló céggel közös kutatást folytat a Tanszékünk, amely a gyűrűkovácsolás szimulációjával foglalkozik. Az eljárás különlegessége, hogy nem hagyományos vízszintes gyűrűkovácsolással történik a gyártás, hanem függőleges elrendezésben történik az alakítás. Ezen diplomamunka során a cégnél kell termografikus méréseket végezni, valamint a mérőrendszer vizsgálata alapján erősmérést végezni a hidraulikus rendszer monitorozásával. A kapott értékeket a szimuláció validálásához használjuk fel, amely során modellezzük a teljes alakítási folyamatot a kemencétől egészen a gyűrűkovácsolás végéig. A diplomamunka végére pedig az ilyen módon validált szimulációk eredményeit hasonlítjuk össze egy valós alakítással.

FOGLALT