Kihirdetésre kerültek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatok OTKA-program nyertesei. Tanszékünkről Posztdoktori kiválósági program keretein belül Varbai Balázs, Fiatal kutató kiválósági programon belül pedig Orbulov Imre Norbert pályázatát támogatták.

Ezúton is gratulálunk nekik!

Varbai Balázs: A duplex acélok hegesztése során lezajlódó fázisátalakulások

A kutatómunka célja három jelentős hipotézis igazolása a duplex acélok volfrámelektródás védőgázos ívhegesztésének esetén. A duplex korrózióálló acélok nagy szilárdsággal (egyezményes folyáshatár 500 MPa felett) és kiváló feszültségi korróziós ellenállással bírnak, köszönhetően az ideális esetben 1:1 arányú ausztenites:ferrites szövetszerkezetnek és a relatív nagy ötvözőtartalomnak. Ezen ötvözők közül a króm, a nikkel és a molibdén felelősek általánosan a korrózióállóságért ahogyan a hagyományos ausztenites típusok esetén is. A duplex korrózióálló acélokban ezen kívül a nitrogénötvözés is jelentős (> 0.17 %), ami a nagy szilárdságért és a kiváló lyukkorrózióval szembeni ellenállásért felel. Hegesztés során az ideális szövetszerkezeti arány jelentősen eltérhet a ferrites vagy ausztenites irányba, ami a szívósság vagy a korrózióállóság csökkenését eredményezi. Az ideális fázisarány megtartásában a nitrogén szintén jelentős szerepet játszik a szilárd állapotú fázisátalakulás során.
Ez a kutatás a következő hipotézisekre épül: 1) az alapanyag kezdeti nitrogéntartalma lineáris kapcsolatban van az Avrami konstans (k) értékével, ami a hőhatásövezet ausztenittartalmának kvanitifkálására használható. 2) oxigén hozzáadás a nitrogéntartalmú védőgázhoz jelentősen javítja az atomos nitrogén oldódását az ömledékben, ami számszerűsíthető egy továbbfejlesztett nitrogénkinetikát leíró modellel. És 3) a termoelektromos erő értéke kapcsolatban van az ausztenites fázis lapközepes köbös kristályrácsában oldott nitrogéntartalommal.

Orbulov Imre Norbert: Funkcionális kompozit fémhabok

A kompozit fémhabok olyan hibrid szerkezetek, amelyek legfontosabb előnyei a kis sűrűség mellé társuló nagy fajlagos szilárdság és mechanikai energiaelnyelő képesség, termikus- és kémiai stabilitás elérése mellett.
Szerkezeti anyagokként a kompozit fémhabok gyárthatósága, szilárdsága és tönkremeneteli folyamatának ismerete tervezhetőségének biztosítása érdekében különösen fontosak. Ezért a kutatás fő céljai (i) különböző szendvicsszerkezettel rendelkező kompozit fémhabok fejlesztése, (ii) a mechanikai tulajdonságok és tönkremeneteli módok feltérképezése kvázi-statikus zömítő és hajlító igénybevételek esetén is, fókuszálva a teherviselőképességre és az energiaelnyelésre, továbbá (iii) szerkezeti- és funkcionális anyagok fejlesztése adott alkalmazások számára kiemelve azok hegeszthetőségét.
A fentiek teljesítéséhez és teljes megértéséhez kiterjedt mikroszerkezeti és mechanikai anyagvizsgálatokra, valamint ezek kritikus szemléletű kiértékelésére van szükség. A kutatás fő eredményeként kis költségű kompozit fémhabok viselkedésének jobb megértése és a kompozit fémhabok szerkezeti anyagként való elterjedése várható.