ANYAGTUDOMÁNY ÉS
TECHNOLÓGIA TANSZÉK
Department of Materials Science & Engineering

Dr. Katula Levente Tamás

Beosztás: egyetemi docens
Épület, iroda: fsz. 060/B
Telefon: 463-1955
Fax: 463-1366
E-mail: katula.levente@gpk.bme.hu
Szakterület: Hegesztés, egyhéjú, kétszergörbült rúdszerkezetek, nagyfeszültségű távvezeték tartóoszlopok, csavarkötések, csavarozott kapcsolatok viselkedése
Fogadóidő: Csütörtök 14:00-16:00, e-mailes egyeztetés alapján

 

– Tanulmányok

2010-2011 BME nemzetközi hegesztőmérnöki képzés IWE / EWE

2008 BME Építőmérnöki Kar, Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola, PhD

1988-1993 BME Építőmérnöki Kar, Szerkezetépítőmérnöki Szak

-Egyéb képesítések

2000- Környezetvédelmi Auditor, az EN ISO 14001 követelményei szerint

2000- Minőségügyi Szakember (QMF)

2000- Minőségügyi Megbízott (QMB)

– Munkahelyek

2016- BME Gépészmérnöki Kar, Anyagtudomány és Technológia Tanszék, adjunktus

2005-2016 BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszék, adjunktus

2002-2005 BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszék, tanársegéd

2001-2002 Lasselsberger Hungária Kft., minőségügyi vezető, betontechnológiai vezető

2000-2001 TÜV Ausztria, minőségügyi szakember

1994-1999 Brandenburgi Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Acélszerkezetek Tanszék, tudományos munkatárs

1995-1996 MTA-BME Tartószerkezetek Stabilitáselmélete Kutatócsoportja, tudományos munkatárs

– Tudományos fokozatok

2008 PhD, BME Építőmérnöki Kar, Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola, téma címe: „Bolted end-plate joints under static and fatigue loading”. Témavezetők: Dr. Dunai László, Dr. Hartmut Pasternak

– Nyelvtudás

1999 Német, felsőfokú, Zentrale Oberstufenprüfung, Goethe-Institut Budapest

1993 Orosz Alapfokú C típusú nyelvvizsga, BME, Nyelvi Intézet

 

Szakmai, közéleti tevékenység, tagság

2018- Magyar hegesztési egyesület (MAHEG) tagja

2009- KTE Közlekedéstudományi Egyesület tagja

2009- FIB Magyar Tagozatának tagja

2009- Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja

2006- Gépipari Tudományos Egyesület Anyagvizsgáló Szakosztályának tagja

2005- Közlekedéstudományi Egyesület Mérnöki Szerkezetek Szakosztályának tagja

 

W-elektróda oxidtartalmának hatása elektródakopásra, terhelhetőségre (BSc)

Témavezető: Dr. Katula Levente

A hozaganyag nélküli TIG-hegesztés számos fémes anyag (Al, Mg, Cu, gyengén ötvözött acélok, korrózióálló acélok) hegesztésére alkalmas. Különböző hegesztési feladatok elvégzésére változatos összetételű elektródákat alkalmaznak, amelyek valamilyen ritkaföldfém-oxiddal adalékoltak, ezzel elősegítve az elektronemissziót, javítva az ívgyújtást és az ívstabilitást.
TIG-hegesztés során a volfrámelektróda az ívgyújtások, és a folyamatos ívhegesztés hatására elhasználódik, kopik. A kopás amellett, hogy hatással van a hegesztett kötés minőségére, gazdasági kárt is jelent ipari alkalmazásokban.
A hozaganyag nélküli TIG-hegesztés számos fémes anyag (Al, Mg, Cu, gyengén ötvözött acélok, korrózióálló acélok) hegesztésére alkalmas. Különböző hegesztési feladatok elvégzésére változatos összetételű elektródákat alkalmaznak, amelyek valamilyen ritkaföldfém-oxiddal adalékoltak, ezzel elősegítve az elektronemissziót, javítva az ívgyújtást és az ívstabilitást.
TIG-hegesztés során a volfrámelektróda az ívgyújtások, és a folyamatos ívhegesztés hatására elhasználódik, kopik. A kopás amellett, hogy hatással van a hegesztett kötés minőségére, gazdasági kárt is jelent ipari alkalmazásokban.

SZABAD


Öntöttvas hegeszthetőségi vizsgálata (BSc)

Témavezető: Dr. Katula Levente

Öntöttvas teherviselő- és díszítőelemekkel a mindennapi életben sok helyen találkozunk: lépcsőházi korlát, kandeláber, vaskályha. Ezek javítása, restaurálása nehézkes és körülményes. Az öntöttvas a magas karbontartalma miatt nehezen hegeszthető, hegesztése a repedések vagy törések javításánál mégsem elkerülhető. Az öntöttvas hegesztésekor a varratban, illetve a hegesztés hőhatásövezetében, további repedések, rideg törések alakulhatnak ki.
Öntöttvas alkatrészek és szerkezeti elemek hegesztése az alapanyag nagy széntartalma és beedződési hajlama és az ebből következő repedésérzékenysége miatt kihívásokat támaszt a hegesztővel szemben. A dolgozatíró feladata próbahegesztések készítése 111-es eljárással, különböző alapanyagokra, eltérő hegesztőanyagokkal. Az elkészített próbahegesztések varratainak és hőhatásövezetének repedésérzékenységét kell vizsgálni. A vizsgálat során sztereomikroszkópi és metallográfiai felvételeket kell készíteni és azok kiértékelést elkészíteni.

SZABAD


Különböző kristályszerkezetű anyagok anyagtulajdonságának vizsgálata a terhelési sebesség függvényében (BSc)

Témavezető: Dr. Katula Levente

Egy fémes anyag szakítódiagramjának felvételéhez a szabvány (MSZ EN ISO 6892-1) egy alkalmasan kis terhelési sebességet ír elő, amely biztosítja a feszültségeknek megfelelő alakváltozások kialakulását. A dolgozatíró feladata acél és alumínium próbatestek szakítóvizsgálatának végzése növekvő terhelési sebességekkel. A különböző sebességekkel felvett szakítódiagramokat ki kell értékelni és meghatározni az összefüggést a terhelési sebesség és az anyagok mechanikai tulajdonságainak változása között.

SZABAD


Nagyszilárdságú acélok hegesztésének utólagos mechanikai hatásokkal történő fáradásiszilárdság növelése (MSc)

Témavezető: Dr. Katula Levente

A nagyszilárdságú acélok alkalmazásával a szerkezeti méretek jelentősen csökkenthetők. Ugyanakkor sok esetben a szilárdságilag indokoltnál nagyobb tömegű, vagy bonyolultabb kialakítást kell alkalmazni, mert a fellépő fárasztó igénybevételeknek a szerkezeti részlet nem felel meg. Fáradási szempontból kiemelten veszélyeztetettek a varratkapcsolatok. Ennek okai a varratok geometriai kialakításából adódó feszültséggyűjtő jelleg, illetve a gyártásukhoz szükséges hőfolyamat által okozott sajátfeszültségek.
A dolgozat célja a fáradási szempontból lényeges varratalak és sajátfeszültségi állapot utólagos módosításának hatására kialakuló változások megértése és leírása. Végeselemes modell építése, mellyel az utólagos mechanikai hatásokkal történő fáradásiszilárdság-növelés számítható.

SZABAD


– TDK

Bázikus és rutilos elektródával készült varrat mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

Portöltetű huzal alkalmazhatósága különféle hegesztési helyzetekben

Halszálka próba végrehajtása az áramerősség és hegesztési sebesség változtatásával

Az előmelegítés szükségessége öntvények hegesztésekor

Öntöttvas hegeszthetősége, hegesztési változók vizsgálata

W-elektróda oxidtartalmának és kúpszögének hatása a varratalakra

W-elektróda oxidtartalmának hatása elektródakopásra, terhelhetőségre

Terhelés sebesség hatásának vizsgálata szakító próbatesteken

Szakító diagram meghatározása emelt hőmérsékleten

Hegesztési alakváltozások és sajátfeszültségek vizsgálata

Mélyhúzás technológiai változóinak vizsgálata

– Phd

Nagyszilárdságú acélok hegesztésének utólagos mechanikai hatásokkal történő fáradásiszilárdság növelése


Our website uses cookies. By using our services you agree to our use of cookies.
Privacy I agree
Tanszékünk honlapja sütiket (cookies) alkalmaz. A webhely használatával Ön beleegyezik a sütik alkalmazásába.
Adatvédelem Elfogadom